Valaha hiszékeny voltam. Akkortájt még jó volt nékem. Nem vót gondom semmivala. De manapság már elveszejtettem eme csodás tehteséget, vagy inkább átkote? Nem tudomvala. Régiben nem tartottam hátsó szándékoktole. Nem elmélkedtem túl sokat semmine. De mostan, szörnyű belegondolni hogy mi valék régen De átok is ez. Mindent átgondlni minden oldalról, fárasztó és nem kívánt eredménnyel járék. Hát tedd, rajta lássuk mi sülék ki belőle. Semmi jó. Mert vala egy olyan mikor már teljes kétségbe esésedben egy dolgot nem nézel meg tüzetesen, azt az eggyet kivételessé teszed, s ez okozza veszted. Végzeted vala vajh ez a dolog? Nem, Akkor szimpatizánsaid végzete? Nem. Akkor miért is tészed kivételessé? Mert gyege valék mindent elutasítani. Igen, s tessék. Mit kapsz a kivételes végzettől? Egy baszottnagy baltát a kibaszott nagy hátadba! (a szerző megjegyzése: elnézést kérnék minden kedves olvasómtól de kénytelen valék eme szavakat hasznosítani) Kinek nem tetszik a balta a háta közepin, tesz ellene hogy ilyen még egyszer ne fordulhasson elő. Megtudtam mit köll tennem. Egy ember segített benne, akire a barát címet ragasztottam inkább kényszerből mintsem ténylegesen mert így gondolám. Egy ember, kit tényleg barátomnak hittem. (mert kellett valaki akire ezt mondhatom) Most már rájöttem hogy a hiszékenységgel jártak a barátok is. (mind az egy) Olyan mint a mese: hol volt hol meg nem. Manapság többet van nem mint igen. Egyedül lészen az egész univerzumban? Dehogy, van rajtad kívül más ármányos kis cselszövő is e kerek világban. De kicsi a hely mindenki számára. Döntöttem. Elmegyek. Ha nem más majd én feladom a helyemet. Lépek egyet előre, kettőt, hármat, és nem jutok elébb. Nagyobb lépés szükséges. Legyen. Megszíktok mindent, elszaggatok minden békjót mi kezim, lábim köté eme földhöz. Vége van. Az út adott, senkinek nem fog tetszeni. De a változásban az a jó hogy nem lehet előre látni a végeredményt. Az álarccsere folyamatban, a kedves, hiszékeny nem jött be. Legyen hát, legyen az mely mindenkinek ellensége, legyen mely nem hisz és nem fogad el sem istent sem hazát. Te hoztad rám a pusztulás szelét egyetlen hamis barátom. Köszönöm neked  hogy felnyitottad a szemim.

Most menj békében, és soha többé ne keressd azt kit most látsz. Őt megölted.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.