Nincs is megtévesztőbb dolog, mint egy mosoly. És senki nem tudja ezt jobban, mint azok, akik mögé bújnak. Néhányan udvariasan így figyelmeztetik az ellenségeiket. Néhányan vidám arcukkal tartják vissza könnyeiket. Míg mások ostobán grimaszolnak, hogy elrejtsék félelmüket. Ám van az a bárgyú félmosoly, ami teljesen őszinte. Azok mosolyognak így, akik tudják, hogy a gondjaik hamarosan megszűnnek.

Szeretném megosztani veled egy érzésemet. Azt amit e jelenlegi idő vált ki belőlem. Ahogy kiállsz az erkélyre, fúj a szél, hidegen, de te nem érzed, elnézel a messzeségbe, amíg a szemed ellát, a zöld fákat mozgatja az szél, az a kellemes borzongás végigfut a hátadon, és érzed hogy ezt akarod,  érzed hogy amit teszel helyes, érzed egy másik ember szerelmét, és te csak arra vágysz hogy ő is érezze ezt a fantasztikus élményt. Csak arra vágysz mindenekfelett hogy veled legyen és ő is veled együtt borzongjon a csodás táj és látvány láttán, s megnyugodjon a szíve a tiéddel együtt.

Azt akarom, hogy ragadjon el a hév, hogy lebegj a mámortól, fakadj dalra, lejts dervis táncot. Légy eszelősen boldog, vagy legalább légy rá nyitott. A szerelem szenvedély, megszállottság, mely nélkül nem lehet élni. Légy fülig szerelmes, olyat találj, akit őrülten szeretsz, és aki ezt viszonozza. Ha szerelem nélkül mész végig az úton, akkor egyáltalán nem is éltél.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.