Mit tehet egy ember a természettel szemben? Szinte semmit. Csak, hagyja tombolni, s élvezi a műsort. Vegyük alapul a vihart. Lehet előre megmondani, lehet védekezni ellene, de  tenni... na azt már nem. Nem úgy az emberi kapcsolatokkal. Van egy mely kezd egyre jobban bosszantani. Átkozottul tanácstalan vagyok, napról napra tanácstalanabb, holott ennyi tanácsadó és mindentudó még sosem cikkezett, könyvezett a Földön, mint mainapság. Minden bozótban bölcsek hemzsegnek, és állatira tudják a megoldást az egyes egyedek, valamint globálisan, az egész emberiség problémáira egyaránt. De kérdem én mit tegyek, ha egyik megoldás sem dob fel igazán? Veszem alapul a természet lehetőségeit; ha a minket körülvevőnek nem kóser valami, elfúj, eláztat minket aztán villámokkal tűzdel. Durvább esetben mindez egyszerre tépázza ezt a "fő-ragadozót". Ha már a pajzs nem segít a villámok, s az arcátlan vérszívók ellen, kénytelen-kelletlen bevetni a nagyobb fegyvereit. Kényszerűségből nekem is karddal a kezemben kellene lecsapnom? Több ellenérvet is felmutathatnék... Mint mindig nő is van a dologban... Pont miatta nem hadonászok pallosommal, úgy mint hajdan.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.