Megkértél, hát megpróbálom. Megpróbálom ráhúzni a vizes lepedőt valamire ami nem az enyém.Van egy élet, amire nem panaszkodhatom. De van mellette két másik is, aminek tartozom. A folytonos rohanás nem hagy elég időt betölteni azt a szerepet amit e másik két életnek adnom…

 Mi vezetett idáig? Úton hazafelé azon tűnődtem, hogyan tovább. Egyszer csak kinyílt a szemem, s lépteim lassultak. Mindenki rohan, siet, fut. Nem érnek rá. Nincs idejük az embereknek. Nem hogy egymásra… saját magukra sem. Az örökös küzdés az idővel, csak a korai…